AKG Program, melyet a Szatmár-Beregi Natúrparknak köszönhetünk
2019. március 14.
Az SzSzB természetvédelmi Alapítvány kezdeményezésére, az egykori gödöllői Környezet- és Tájgazdálkodási Intézettel együttműködve, a térségi falugazdászok segítségével készítettük el az agrár-környezetvédelmi program Szatmár-Beregi bővítésének szakmai anyagát. Ezzel „házalva” a Természetvédelmi Hivatalban, a térségi politikusoknál és az agrár-környezetvédelemmel foglalkozó többi hivatalban (agrárminisztérium, környezetvédelmi minisztérium, megyei fm. hivatal, stb.), sikerült elérni, hogy Szatmár-Bereg teljes területe 2009-ben bekerüljön az Agrár-környezetvédelmi Programba (AKG). Ebben a rendszerben a gazdálkodók lényegesen nagyobb összeghez jutottak, mint az ún. zonális (azaz területalapú támogatás) programban. Ez a különbség hektáronként évente 20-45 ezer Ft volt.
Magas Természeti Értékű Területeken zajló programok célja, hogy a területre jellemző extenzív gazdálkodás fenntartásával biztosítsa, a táj jellegének és természeti értékeinek megőrzéséhez elengedhetetlen feltételeket. Az egyes célprogramok összhangot teremtenek az itt gazdálkodók tájfenntartó tevékenysége és megélhetési lehetőségei, valamint a természetvédelem céljai és a mezőgazdálkodás érdekei között.
Szatmár-Beregben a program bevezetésének elsődleges célja a természeti értékek megőrzése volt – a hagyományos tájgazdálkodás fenntartása mellett. Ezzel párhuzamosan kiemelt jövedelem biztosítását is célozta az ott lakó és gazdálkodó emberek számára.
A Vidékfejlesztési Program zonális természetvédelmi célprogramjai olyan konkrétan lehatárolt, ún. Magas Természeti Értékű Területeken támogatják a gazdákat a természetkímélő gazdálkodási módok kialakításában és fenntartásában, ahol a mezőgazdasági hasznosítás folytatása különösen fontos feltétele az élővilág, a tájkép valamint az épített és történeti értékek hosszú távú megőrzésének. A Magas Természeti Területek kifizetései olyan előre kijelölt területeken elérhetők, melyek természeti és táji adottságait annyira értékesek, hogy ott különleges földhasználati módok támogatása indokolt.
A 2002-ben kísérleti jelleggel 11 modellterületen indult ÉTT program, 2004-ben - a MePAR rendszerben már szereplő - 15 mintaterületen folytatódott. 2009-től - az időközben elvégzett felülvizsgálat alapján - további tíz területen, összesen 25 kijelölt helyen indulhatott újra.
Szatmár-Beregben, gyakorlatilag a Szatmár-beregi Natúrpark teljes területén elérhető ez a pályázati/támogatási lehetőség.
2009 és 2014 között 361 gazdálkodó összesen 10.463 ha területtel (szántó és gyep), illetve 2016-2020 között 166 gazdálkodó 5.371 ha területtel (szántó és gyep) szerepel a szatmár-beregi Magas Természeti Értékű Területek (most már így hívják…) programban.
Figyelembe véve ezeket a számokat, 2009 és 2014 között évente közel 350 millió, 2016-2020 között évente közel 250 millió forinttal kaptak többet a gazdák – mintha csak a horizontális programban (a területalapú…) vettek volna részt. Azaz eddig közel 3 milliárd forinttal nagyobb támogatás érkezett ennek a programnak köszönhetően a térségbe, azaz pontosabban a GAZDÁK SZÁMLÁJÁRA.
Az AKG program kifizetéseit a Magyar Államkincstár bonyolítja. A kifizetések meghatározó részét az EU finanszírozza, míg a fennmaradó töredékét a Magyar Állam. Az AKG program bonyolítása az Agrárminisztérium keretén belül zajlik, az ellenőrzésbe bevonják az állami természetvédelmi szerveket (esetünkben a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság helyi munkatársait).
