Emlékeztető – Zselici Ezüsthárs Natúrpark szakmai műhely

2019. október 24.

A szakmai műhely során Prukner Gábor, Kaposmérő polgármestere és a Zselici Ezüsthárs Natúrpark munkaszervezetének vezetője számolt be a natúrpark létrehozásának körülményeiről. A natúrpark létrehozásának legfőbb célja a térség fiatalokat megtartó képességének erősítése, melynek eszköze lehet a térségi turizmus fejlesztése. A térség aprófalvai között Kaposmérő az a település, mely lakosságszáma és kiterjedt önkormányzati feladatai (intézmények) miatt a térség legfontosabb hajtómotorja, a településfejlesztés innen kiindulva tudott sikert aratni, így a település és vezetése vált a nemrégiben létrejött natúrpark irányítójává.

Prukner Gábor felsorolt számos olyan értéket, melyek a Zselic jellegzetességét adják:

• Kassai Lajos – Kaposmérő egyetlen hungarikuma, az élő brand. Kassai Lajos munkájáról, a lovasíjász sportról film is készült.
• Katica tanya – fenntarthatósági alapelvek szerint működő gyerekparadicsom https://katicatanya.hu
• Bőszénfa szarvasfarm http://szarvasfarm.ke.hu/
• A Szennai Skanzen a térség építészeti hagyományainak tárháza http://szennai.skanzen.hu/hu
• Csillagoségbolt Park – a park a Zselic mesterséges megvilágítástól szinte mentes területén található, ahol valóban minimális a fényszennyezés http://zselicicsillagpark.hu/
• Zselicvölgy Szabadidőpark http://zselicvolgy.hu/

A natúrpark célja, hogy ezeket az értékeket összekapcsolja, népszerűvé tegye az ökoturizmus iránt érdeklődők körében, és felismertesse a helyi lakossággal, hogy milyen értékekben gazdag térség az otthonuk, illetve a fiatalok számára láthatóvá tegye, hogy vannak olyan értékei ennek a térségnek, melyekbe kapaszkodni lehet, és jövőt érdemes vele tervezni.

A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum részéről Dr. Ábrahám Levente tartott előadást a Zselici Ezüsthárs Natúrpark természetföldrajzi, geológiai, biológiai jellegzetességeiről, illetve a természetvédelem nemzetközi és hazai vonatkozásairól, a természetvédelmi törekvések indokoltságáról. A természetvédelem kialakulásakor elsődleges szempont a fajok a védelme volt. Miután a fajok védelme érdekében tett erőfeszítések eredménytelennek bizonyultak, a természetvédelem figyelme a populációk majd az élőhelyek védelme irányába fordult. A natúrparkok létrejötte már egy következő fokozatot jelent, mely szinten elfogadott, hogy a közösségek, benne az emberi közösségek védelme adhat megfelelő keretet a természetvédelmi célok eléréséhez. A közösségvédelem Európa szerte kipróbált, működő formája a natúrpark.

Handó János, a patcai Katica-tanya működtetője, mely 2003. óta működik, évente 85 000 látogatót fogad. 13 hektáron mintegy 110 attrakcióval várja a vendégeket. Az „élményközpont” működtetésének alapelve az, hogy az ott szórakozó vendég kisebb ökológiai lábnyomot hagy maga után addig, amíg ott tartózkodik, ahhoz képest, mintha otthon maradt volna. A központ működtetéséhez alapvetően nem használnak áramot, amire mégis mindenképpen szükség van, azt helyben állítják elő, napenergiával, hőszivattyúval és szélkerékkel. A vízfelhasználás 3 körös: ivóvíz az ellátáshoz, fúrt kútból nyert víz a mosáshoz, WC öblítéshez, esővíz az öntözéshez, karbantartáshoz. Felhívta a figyelmet az egyre nagyobb problémát jelentő „overtourism” jelenségére, azonban meglátása szerint nem a turisták számának korlátozása lehet a megoldás, hanem az, hogy az igénybe vehető szolgáltatásokat, élményeket tesszük „lábnyommentessé”. Jó példa erre a Katica Tanya.

Kovácsné Kiss Zita, a SEFAG Zrt. részéről bemutatta azokat az erdei közjóléti fejlesztéseket, melyek szemléletformálási és ökoturisztikai szempontból is jelentőséggel bírnak a Zselicben. Látnivalók, melyek erdészeti kezelésben vannak: 9 parkerdő, 2 arborétum, 1 autós pihenő, Sziágyi Erdészeti Erdei Iskola, Mesztegnyői Erdei Vasút, Zselici Csillagpark/Ropolyi tó, Erdők Háza Látogatóközpont, Vadászati és Helytörténeti Múzeum, tanösvények, túraútvonalak.

Németh Imre, az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda közigazgatási főtanácsadója előadásában bemutatta az iroda tevékenységét, illetve azokat a programokat, melyek a kormánybiztosi iroda koordinációjával indultak el: Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program, Természetjáró szálláshelyek erdőn-mezőn (zsebkalauz), kerékpárútfejlesztések, kisvasút fejlesztések, sípályákhoz, vasalt utakhoz („via ferrata”) kapcsolódó fejelsztések, vízitúra megállóhelyek, nyaralóhajók, „Bejárható Magyarország” program, vándortáborok. Az ökoturisztikai fejlesztések a fiatalok számára is komfortosak lehetnek, amennyibben a fiatalok számára fontos szükségletek biztosíthatóak: jó társaság, természeti értékekre fókuszál, élményt ad és „van térerő”.

Szlovákiából érkező előadónk azzal segítette a szakmai munkát, hogy bemutatta, Szlovákiában milyen bevált módszerek vannak a turizmus (mint a helyben való foglalkoztatás lehetősége) erősítésére. A Zselic és az előadó által bemutatott térségek között nagy a hasonlóság. Tanulságok: meg kell találni azokat a jellegzetességeket a Zselicben is, amelyek csak itt jellemzőek (pl. csillagos égbolt), és azokra építve brand-et kell kialakítani. Egy brand kialakítása, a szolgáltatások ráépítése, az ezzel kapcsolatos folyamatos kommunikációhoz elengedhetetlen a fiatalok információéhség által táplált infokommunikációs tudása, mely rövidebb és hosszabb távon is a megélhetés lehetőségével kecsegtet.

2019. október 24.

Polgár Tibor sk.
szakmai vezető