Emlékeztető – Zselici Ezüsthárs Natúrpark tanulmányút

Az október 25-i tanulmányút során a jelenlévő szakemberek megtekinthették a térség jelentős értékeit, amelyeknek nagy szerep jut a fiatalok szemléletformálása kapcsán.

A résztvevők ellátogathattak a kaposmérői bölényfarmra, ahol Gelencsér László bemutatta a farm kialakításának történetét, a működtetést, illetve a fiatalok, érdeklődők szemléletformálásában betöltött szerepét. Az állattartás olyan tevékenység, mely alapvetően a vidéki élet jellegzetességei közé tartozik. A bölénytartás egy olyan különleges élményt ad a fiataloknak, mely sokkal több egy vidéki porta megtekintése által nyújtott élménynél. A gyerekeket, fiatalokat életkoruknak megfelelően van lehetőség bevonni a farmon folyó munkába. A hasonló állattartó telepek létesítése nagyban hozzájárulhat a térségben élő fiatalok helyben való boldogulásához.

A Kassai Lajos által létrehozott lovasíjász birtokra ellátogatva megismerhették a tanulmányút résztvevői a Kassai-birtokot, a lovasíjász sportág kialakulásának történetét, a Kassai Lajos által megteremtett hagyományőrző tevékenységet. A birtok fenntartása alapvetően a fenntarthatósági alapelvek mentén történik. Kassai Lajos és az általa végzett tevékenység egyike a Zselici Ezüsthárs Natúrpark és Somogy megye legjelentősebb értékeinek, hungarikumok között szerepel. A birtokon folyó munkát Prukner Gábor mutatta be. birtokon folyó lovasoktatás egyedi, az odakerülő fiatalok, gyermekeket azonnal meggyőzi arról, hogy a térség értékei érdemesek  a megőrzésre.

A Szennai Skanzen meglátogatása során a tanulmányút résztvevői bepillantást nyerhettek a térség építészeti és kultúrtörténeti hagyományaiba. Tárlatvezetés mellett tekintették meg a hagyományos technikával épület lakóházakat, présházakat, mezőgazdasági gépeket, illetve a református templomot. A templomot a mai napi használja a térség mintegy 90 főnyi református gyülekezete. A skanzenben folyó környezeti nevelési és szemléletformálási tevékenységet Salamon Gyuláné mutatta be.

A skanzen meglátogatása után lehetőség nyílt arra, hogy a napon látottakat összehasonlíthassuk romániai jó gyakorlatokkal. Márk-Nagy János rávilágított arra, hogy ami Magyarországon már csak skanzenekben látható, az Romániában több helyen (pl. Erdély kisebb falvaiban) a ma napig is valóság. Ezeket a falvakat meg kellene ismerni ahhoz, hogy a fiatalok valódi képet kaphassanak arról, hogy mit jelent egy fenntarthatósági alapokon nyugvó életvitel. A skanzenek megfelelőek ahhoz, hogy az odalátogatók puszta ismereteket kapjanak egy hagyományőrző, vagy „hajdanvolt” életvitel módjáról, de ez nem fogja meggyőzni a fiatalokat arról, hogy a városba költözésen kívül van más lehetőség. Meggyőzni inkább akkor lehet őket, ha azt mutatjuk be nekik, hogy vannak családok, akik megélhetése pl, az állattartásból származik, termékeik értékesítését a lehető legtöbb féle informatikai eszköz lehetőségével erősítik. Nincs annál meggyőzőbb, amikor egy erdélyi fiatal a tehénistálló mellett „lőtt” szelfivel jelentkezik be valamely közösségi oldalon.

2019. október 25.

Polgár Tibor sk.
szakmai vezető