Június

Fém

A fémek legalább olyan lassan bomlanak le, mint a műanyagok. Korrodálódnak, a hozzá adott anyagok (ötvöző elemek, festék vegyületek) pedig a talajba, vizeinkbe jutnak. Ha a fém hulladékgyűjtőbe kerül, akkor átalakul, újra csomagolás vagy autókilincs lesz belőle. De alapvetően nem változnak, alumínium vagy vas vagy réz marad örökre.

A kérdés másik fele a fémek forrása: a papírhoz fa kell, a műanyaghoz kőolaj. A fémhez valami fém érc, amit bányásznak, kivágják az erdőt, elbontják a fél hegyet, és nem építik vissza sosem.

Szerencsére sokat tehetsz az ügyérdekében. Mivel a fém fém marad, ezét nagyon jól újrahasznosítható, amihez sokkal-sokkal kevesebb energia kell mint a bányászáshoz. Kicsit leegyszerűsítve a dolgot tulajdonképpen nagyon magas hőfokon megolvasztják és újra öntik. Ezzel három legyet is ütünk egy csapásra: 1. kevesebb lesz a bányászat miatti környezetrombolás. 2. sokkal kevesebb energiával (szén, kőolaj, földgáz) lehet ugyan azt a terméket előállítani 3. kisebb szemétkupacok keletkeznek.

Neked pedig csak egy dolgod van: a fém hulladékot megtisztítva juttasd a szelektív gyűjtőkbe! Ugye, hogy ez nem is olyan nehéz!

A leggyakoribb fém amivel találkozunk és aminek újrahasznosítása nagyon fontos, az alumínium. Nagyon sokrétűen használható, hiszen könnyű, könnyen alakítható, nem rozsdásodik. Kiváló csomagolóanyag, hiszen jól festhető, és jó hűvezető, azaz a benne tárolt ital kevesebb energiával hűthető le.

A nyersanyagokat Magyarországon is bányászták, és ma is folyik feldolgozás, például Inotán. Ez azt jelenti, hogy mi is részesei vagyunk a fémgyártás folyamatának és környezeti kárainak.

A bauxitot mélyművelésű bányákból hozzák a felszínre. Magyarországon ez a Vértes és a Bakony karsztos vidékén történt, ahol először a karsztvizet kellett eltávolítani. Ezzel jelentősen megbolygatták az élővilág vízháztartását. (Tapolcai tavas barlang és a környező lápok, mocsarak kiszáradása, Hévízi tó vízszintcsökkenése) Ráadásul a karsztvíz – amíg eredeti helyén van – kiváló ivóvíz. Szivattyúzás után akár tárolókba, akár az élővizekbe engedik, már tisztításra szorul, ha emberi fogyasztásra szánják.

Az alumíniumgyártás folyamata levegőszennyezést is okoz: timföldpor (AlF3), CO, CO2, SO2, hidrogénfluorid, PAH vegyületek, fluorvegyületek (CF4, C2F6) kerülnek a levegőbe. Az alumíniumkohók környéke klór- és fluorvegyületekkel, kén-dioxiddal, míg a bányáké porral szennyeződik. A timföldből szintén rengeteg villamos energia felhasználásával kémiai úton gyártanak alumíniumot (sokszor 1000C° fok feletti hőmérsékletre van szükség a reakciók lejátszódásához). Mindez számokban: 1 tonna alumínium előállításához 4 tonna bauxitra, 15.000 kW/h elektromos áramra (1,3 tonna barnaszén) van szükség, és 1-2 tonna vörösiszap keletkezik. Ez utóbbi melléktermék veszélyességének felmérésére  elég csak a pár évvel ezelőtti kolontári vörösiszap-katasztrófára gondolni, amihez hasonló azóta is megismétlődött a világ több pontján.

Azt gondoljuk, a kolontári katasztrófának és az alumíniumgyártással járó szennyezéseknek, környezet-átalakításnak nem csak a bányászatot végző cég a felelőse, hanem mi, mindannyian, akik megfontolás nélkül használunk alumínium termékeket (csomagoló dobozok, alufólia, édességek, rágcsálni valók csomagolása, tejtermékek zárókupakja, stb.)

A betétes üvegpalackkal összehasonlítva egy ilyen aludoboz készítése tizenötszörös levegő- és háromszoros vízszennyezést jelent, a keletkező hulladéktérfogat negyvenötszörös, az energiafelhasználás pedig hússzoros. Azaz, egyetlen aludoboz készítéséhez 1,2 kWh áram szükséges (ennyi energiával 20 óráig megy egy TV).

Szerencsére az alumínium nagyon gazdaságosan hasznosítható újra, a gyártáshoz szükséges energia 95%-nak megspórolásával. Itthon több helyszínen is (Tatabánya, Ajka, Mocsa, Apc) járműalkatrészeket gyártanak belőle. A vasat pedig Diósgyőrben és Dunaújvárosban olvasztják be, ezzel mintegy 50%-ra csökkentve az acélgyártás energiaszükségletét.

A bányászat és a gyártás nagy energiaigénye valamint az okozott súlyos környezeti károk miatt (bányászat során elpusztuló természetes élővilág, természetbe kikerülő vegyszerek, gyártás energia- és vízigénye) is fontos odafigyelni a fémek szelektív gyűjtésére.

A fémek közül az ital-, konzerv-, spray-dobozokat és a zárókupakokat, záró fóliákat dobjuk a szelektív gyűjtőbe. Nem szabad kihagyni az alufóliát és az édességek, rágcsálni valók alumínium fóliás csomagolását sem, amik szintén jelentős mennyiségben kerülnek forgalomba. Ez utóbbiaknál, de az italos dobozoknál is fontos, hogy tisztán és összenyomva kerüljenek a kukába. A többi fölösleges fémtárgy vagy a hulladékudvarokban adható le, vagy lomtalanításkor lehet tőlük megszabadulni. Ez esetben is újrahasznosításra kerülnek.

Mit tehetsz te? – kihívások kezdőknek, haladóknak, profi természetbarátoknak

  • Ha alufóliába hozod a tízóraidat, ezután hozd szalvétában és zacskóban, vagy még jobb, ha egy dobozt rendszeresítesz neki.
  • Egy héten át gyűjts össze minden fémet, amivel találkozol és vidd a szelektív gyűjtőbe. Fontos, hogy tisztítsd meg, öblítsd ki ha szükséges és taposd laposra a dobozokat!
  • Számold ki, hogy az összegyűjtött mennyiség mennyi lenne egy év alatt és ezzel hány kg bauxit termelést spóroltál meg (Egy tonna alumínium kinyeréséhez pl. négy tonna bauxitra van szükség, aminek melléktermékeként egy tonnányi – a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő tárolást igénylő – vörösiszap is keletkezik.)
  • Ebben a hónapban ne igyál fémdobozos üdítőt!
  • Konzervek helyett kérd meg anyukádat, hogy friss alapanyagokból főzőn és ne konzervből! Ebben a hónapban már rengeteg zöldség terem. Mond el az indokaidat és segíts neki a bevásárlásban vagy a főzésben!
  • Ebben a hónapban van Herman Ottó születésének évfordulója. Nézz utána mit alkotott életében, ugyanis nem mindennapi figura volt. Például testi fogyatékossága miatti csúfolódás nem keserítette el, hanem igyekezett (sikerrel) már területeken bebizonyítani, hogy ő is ér annyit, mint társai.

A hónap évfordulóiról, emléknapjairól bővebben itt olvashatsz:

Június 5. – Környezetvédelmi Világnap: A környezetvédelem egyik fontos lépése a hulladékcsökkentés. Mint már írtuk, ezzel nem csak a szeméthegyek csökkenek, hanem a termékek elállítása során keletkező szennyezés is. http://szerkeszto.gportal.hu/gindex.php?pg=35090141

Június első vasárnapja – Pedagógus nap: Tanáraidat saját készítésű ajándékkal vagy egy kis műsorral lepjétek meg! http://szerkeszto.gportal.hu/gindex.php?pg=35090128

Június 8. – Óceánok világnapja: Ugyan nincs óceánunk, de tudnuk kell, hogy ezek a hatalmas víztömegek fontos szerepet játszanak a Föld klímájának, vízkörforgásának alakításában. Ma rengeteg mindennel károsodik élőviláguk. Például európányi szemétszigetek, úszkálnak rajtuk, gyakori az olajszennyezés, és évtizedek óta probléma a túlhalászás. http://szerkeszto.gportal.hu/gindex.php?pg=35091008

Június 12. – gyermekmunka elleni világnap: Tudod, hogy a távolkeleti és afrikai országokban nagyon gyakori a gyermekmunka? Ez érinti az élelmiszertermelést, ruha és divatipart, de az elektronikai cikkek gyártását is. Ha már ilyen terméked van, vigyázz rá! Minél többet vesztek, annál jobban támogatod a gyerekmunkát. http://szerkeszto.gportal.hu/gindex.php?pg=35094850

Június 17. – Elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja: Felelőtlen vízhasználatunk és az éghajlathoz nem alkalmazkodó mezőgazdasági termelés miatt sok helyen vízhiány van. Ez nem csak a természetet, hanem a lakosságnak is probléma. Elvándorolni kényszerülnek, és sokszor háború tör ki a víz miatt. http://szerkeszto.gportal.hu/gindex.php?pg=35107036

Június 21. – Apák napja Ugyan nem egy felkapott ünnep ez a nap itthon, de biztosan örülne valami kézzel készített meglepetésnek vagy hasznos ajándéknak apukád és nagypapád.

Június 26. – Herman Ottó születése: utolsó polihisztorunknak nem csak munkássága, de gondolkodásmódja is figyelemre érdemes: http://www.hermanottoemlekev.hu/

További cikkek, érdekességek a témában:

Filmek:

– Öntöttvas edények
https://www.youtube.com/watch?v=Y2HrZbTLs_A&index=2 list=PLSitHmIB4bKpZ5xV1QOP5mYv5fvfsyySk

– Ezüst: ugyan nemesfém tárgyaink nem kerülnek a szemétbe, de fontos tudni, hogy bányászatuk se nem etikus, se nem környezetkímélő.
https://www.youtube.com/watch?v=Zk8bJxDgOgc&list=PLSitHmIB4bKpZ5xV1QOP5mYv5fvfsyySk&index=3

– Sebészeti eszközök
https://www.youtube.com/watch?v=neKZ7Wjvf8A&index=17&list=PLSitHmIB4bKpZ5xV1QOP5mYv5fvfsyySk

– Alumínium doboz
https://www.youtube.com/watch?v=CzDEcsplYzY

Játékok:

  • Nyár van, menjetek ki! 😉
  • Vagy ha rossz az idő, kézműveskedjetek:
  • A letölthető feladatlapokat itt találjátok.

Tanári zsebkönyv háttér anyaga:

Új gyümölcslé gyártó céget alapítok és vita alakul ki a csomagolásról. Vitassátok meg milyen csomagolást használjanak a termékekhez. Visszaváltható üveg, műanyag (PET), Tetra-pack vagy alumínium doboz lenne a legjobb? Vegyék számításba mindegyiknek a környezeti és gazdasági előnyeit és hátrányait. Azt is vegyék figyelembe, hogy hol (100 km-es körzet, egész ország, külföld) akarják forgalmazni terméküket.

A feladat megoldásánál gondolkodjatok együtt! Készítésetek egy táblázatot, amibe az egyes csomagolás érveit és ellenérveit felsoroljátok:

Előnyök Hátrányok
Visszaváltató üveg
PET- palack
Italos karton
Alumínium doboz

A táblázat egyértelműen meg fogja mutatni melyik csomagolás a legjobb. Használjátok a http://diak.hulladekboltermek.hu/ információt az egyes csomagolóanyagokról.