Kisalföldi Tehetségsegítő Tanács

 

Tehetségsegítő Tanácsunk 2015. augusztus közepén kapta meg címét, azóta egy pályázati támogatás segítségével programsorozatot valósított meg, melynek során folyamatosan bővül támogatói körünk. A rendezvényeken főként pedagógusok, iskolaigazgatók, óvodavezetők és tehetséggondozással foglalkozó civil szervezetek munkatársai jelentek meg, akik biztosítottak bennünket együttműködésükről és támogatásukról.

 

A Tanács különös hangsúllyal támogatja a tehetségek felismerésének, kiválasztásának, azonosításának, segítésének, elismerésének különböző formáit, ennek érdekében szervezi a különböző programjait. A civil szervezetekkel, oktatási és nevelési intézményekkel, felsőoktatási intézményekkel, gazdaság szereplőivel és más partnerekkel szoros kapcsolatot ápol a tehetségügy érdekében.

 

Állandó lehetőséget ad arra, hogy a részt vevő tagjai egyeztessék álláspontjukat szakmai fórumok megszervezésével, támogatási lehetőségek megszerzésével, valamint információk továbbadásával segítsék és alakítsák a tehetséggondozás rendszerét, további fejlődését az illetékességi területükön. Tevékenységével hozzájárul a hátrányos helyzetű fiatalok számára olyan lehetőségek biztosításához, melyek segítik őket a bennük rejlő értékek feltárásában és kibontakoztatásában.

 

Közvetlenül tájékozódik a tehetségsegítéssel összefüggő szakmai programokról, pályázatokról, közvetlen és közvetett segítséget nyújt ezek megvalósításában. Képviseli közvetlen környezetének tehetségügyét a különböző fórumokon. Közreműködik a Tehetségnapok szervezésében, lehetőségei szerint támogatja a programokat. Lehetőséget teremt arra, hogy tagjai a róluk szóló információkat honlapján; illetve egymás web-oldalain megjelentetik, kiadványokban, helyi fórumokon és a médiában közreadják, felveszi a kapcsolatot más Tehetségsegítő Tanácsokkal.

 

Működésünket, munkánkat most kezdtük, az alapító civil szervezetek több tehetséggondozó programot, szakkört, diákkört valósítottak már meg sikerrel (történelem, matematika, néprajz szakkörök, Győrszemere rovarvilágának felfedezése szakkör). A Kisalföldi Tehetségsegítő Tanács alapító civil szervezetei 4 tehetséggondozó programot valósítottak meg az elmúlt években, több megvalósítására pályázatot nyújtottunk be, melynek elbírálása jelenleg folyamatban van.

Projektjeink

 

Fókuszban a tehetségek

A Kisalföldi Tehetségsegítő Tanács „Fókuszban a tehetségek” címmel szakmai rendezvénysorozatot indított, melynek fő témája a tehetségazonosítás, tehetséggondozás, Tehetségpontok működtetése és a jó gyakorlatok átadása. A rendezvényeinken elsősorban pedagógusok és olyan szakemberek vettek részt, akik munkájuk során segítik a tehetséges fiatalokat.

 

Rendezvényeink

TEHETSÉGGONDOZÁS

 

Mi a tehetség?

Balogh László: Elméleti kiindulási pontok tehetséggondozó programokhoz

(A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács 2007. január 5-6-i tanácskozásához)

Kezdetben a sikeres embereket, így a legmagasabb rangúakat, a legjobb tanulókat, a leggazdagabbakat sorolták ide. Később a különböző intelligencia - tesztekben a legmagasabb pontszámot elérőket vélték a legtehetségesebbeknek. Jelenleg sokkal bonyolultabbnak tartjuk a tehetség - talentum eredetét, semhogy egyetlen megközelítés alapján meghatározható lenne. Egyszerűen, a józan ész alapján végiggondolva a tehetség fogalmát, öt kritériumot érdemes kiemelni:

 

1. a tehetség potenciát, lehetőséget, ígéretet, reményt, esélyt jelent

2. valamelyik emberi tevékenységi körben

3. olyan kiemelkedő teljesítményre, amely

4. társadalmilag hasznos és amely

5. megelégedettséggel, örömérzéssel, tehát sikerélménnyel jár elérője számára.

 

Harsányi István klasszikus meghatározása szerint:

„Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.”

 

A tehetség - összetevők legfontosabb jellemzői Renzulli szerint:

 

Átlag feletti képességek:

  • magas szintű elvont gondolkodás, fogalomalkotás, kombinációkészség,
  • jó memória és beszédkészség,
  • kiváló matematikai logika, térbeli viszonyok átlátása,
  • speciális képességek (pl.: zenei, pszichomotoros stb.),
  • alkalmazkodóképesség, új helyzetben hamar feltalálja magát,
  • kritikus, független gondolkodás,
  • gyors, pontos, szelektív információfeldolgozás,
  • a lényeges és a lényegtelen dolgok megkülönböztetésének képessége.

 

Kreativitás:

  • gördülékeny, rugalmas és eredeti gondolkodás,
  • ötletgazdagság, szokatlan feladat - és helyzetmegoldások,
  • az új, különös, akár irracionális gondolatok, alkotások, tevékenységek iránti fogékonyság,
  • kíváncsiság, merészség, szellemi játékosság, kockázatvállalás,
  • nonkonformizmus,
  • a bizonytalan helyzetek toleranciája, humorérzék.

 

Motiváció (feladat iránti elkötelezettség):

A Czeizel - féle tehetségmodell lényegesen komplexebb látásmódjával képletesen ad eligazítást a mai időknek megfelelő hatékonyságú tehetséggondozás struktúrájára nézve. A belső körök – akárcsak Renzullinál – a személyiségen belüli, egymásra ható, fő területeket jelölik. A köröket körülölelő négyszög pedig azt a szociális mezőt jelöli, mely a tehetség kibontakozását elsődlegesen határozza meg. A szociális mező részeinek külön-külön is feladatai vannak. Így kiemelten, az iskola és a család tehetséggondozó műhelyként is funkcionál, persze csak abban az esetben, ha felkészült pedagógusok és szülők alkotják ezeket a műhelyeket. Azonban anélkül, hogy a tehetséggondozás szereplőinek specifikus feladatait meghatároznánk, láthatjuk, hogy mindegyik szereplő a társadalom része. Tehát ahhoz, hogy mind a kiemelt nevelési színterek, mind pedig az egész társadalmi környezet a tehetséggondozás és tehetségfejlesztéshez megfelelő környezetet tudjon biztosítani, az egész társadalom szemléletét és „tehetségviszonyát” erősítenünk, alakítanunk kell! Abban, hogy a társadalom a tehetséggondozás számára elengedhetetlenül szükséges környezetet biztosítsa, mindenkinek, aki a társadalom alakításában szerepet vállal, lehetősége, és így felelőssége van.

 

A tehetség azonosítása, felismerése

Talán a legkritikusabb pontja ez a tehetséggondozó gyakorlati munkának. Ehhez itt most csak néhány alapelvet foglalunk össze. Ezek a következők:

  • Az azonosításhoz a korábban bemutatott Renzulli-féle definíció ad kapaszkodókat, mind a négy összetevőre figyelnünk kell.
  • A tesztek segítséget nyújthatnak, de önmagukban nem tévedhetetlenek, így nem jelenthetnek egyedüli megoldást.
  • A szunnyadó tehetség rejtekezik, gyakran ezért is nehéz felismerni.
  • A képesség és a teljesítmény két különböző dolog, gyakori az alulteljesítő tehetséges gyerek.
  • A pedagógus vagy más fejlesztő szakember és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez.
  • Minél több forrásból szerzünk a gyerekre vonatkozó információkat gyerek teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb az azonosítás.

 

A tehetségfejlesztő programok célkitűzései

Mindenekelőtt ismételten kiemelendő, hogy a fejlesztés során a korábban felsorolt négy tehetség-összetevőre egyaránt kell figyelnünk, tehát a képességek mellett a személyiség-tényezők formálásának is nagyon fontos szerepet kell kapnia a programokban. E két főirányon belül további négy általánosan elfogadott alapelv fogalmazható meg a célkitűzésekre vonatkozóan. Fontos a programok tervezésekor a következőkre is figyelni:

  • a tehetséges gyerek erős oldalának fejlesztése,
  • a tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése (Csaknem minden tehetséges gyereknél van ilyen, s ez akadályozhatja az erős oldal kibontakozását, például alacsony önértékelés, biztonságérzet hiánya, stb.),
  • megfelelő „légkör” megteremtése (kiegyensúlyozott társas kapcsolatok pedagógusokkal , fejlesztő szakemberekkel és a társakkal),
  • szabadidős, lazító programok, amelyek biztosítják a feltöltődést, pihenést.

 

A tehetségfejlesztés iskolai és iskolán kívüli szervezeti formái

Napjainkban már gazdag rendszer áll rendelkezésre a szervezeti formák megválasztásához. Ezek mindegyike értékes lehet: természetesen a célkitűzésekkel, a programmal, a tanulók jellemzőivel összhangban kell ezek közül választani. Fontos, hogy a tanórai és tanórán (iskolán) kívüli formákat kapcsoljuk össze a hatékonyság érdekében. Csak felsorolásszerűen a világszerte leggyakrabban alkalmazott keretek:

  • tanórai differenciálás különféle formái
  • (kiscsoport, nívócsoport, egyénre szabott munka stb.),
  • fakultáció,
  • speciális osztály,
  • délutáni foglalkozások (szakkör, blokk, önképzőkör stb.),
  • hétvégi programok,
  • nyári kurzusok,
  • mentor-program.