Natúrparki Vetélkedő 2017

 

A Pannontáj- Sokoró Natúrpark 2016 novemberében vetélkedőt hirdetett felső tagozatos diákok számára, Győr és a natúrparki települések területéről.

A vetélkedőre 18 csapat jelentkezett, akik közül 16 csapat végig kitartott, megoldotta és visszaküldte a 3 forduló feladatsorait.

A vetélkedő során a háromfős csapatoknak feladatsorokat kellett megoldani, a magyar natúrparkokról, a Pannontáj-Sokoró Natúrparkról, gyógynövényekről, természetvédelemről. A feladatok bekerültek a „Nézz körül! a Pannontáj- Sokoró Natúrparkban” című natúrparki tananyagba is.

Minden feladatsor végén egy fogalmazást kellett írni a csapatoknak.

 

Az első témája a természetvédelem volt. Mit jelent neked a természetvédelem?

A csapatok a következő válaszokat adták:

Czibulya Iringó, Sokorópátka 2. csapat

„Ezt a fogalmat napjainkban többször használjuk. Mit jelent? Nekünk ezt: nem szennyezzük környezetünket, vigyázunk földünk élőlényeire, szeretjük és óvjuk a természetet. Próbálunk érte tenni, küzdeni mindennapjainkban is. Az emberiség tehetne még földünk élővilágáért: azokat a gyárakat, amelyek nagyon sok füstöt termelnek, szennyezik a levegőt bezárathatnák vagy csökkenthetnék működésüket. A szemét mennyisége is kevesebb lenne, ha a sok hulladékot jobban feldolgoznák, lehalásznák a vizekről, kevesebb felesleges dolgot gyártanának és használnának az emberek. A kihalófélben lévő állatokat is védeni kellene. Natúrparkokat és nemzeti parkokat még többet létrehozni. Támogatást érdemelnek azok az emberek, akik védik a természetet. Jobban takarékoskodhatnánk az árammal és a vízzel.

Mi ezeket tennénk az emberiségért, világunk megóvásáért.”

Természetbúvárok, Örömhír Iskola, Győr

„A természet védelme számunkra a növények és állatok védelmét jelenti. Sokat teszünk, ha nem szemetelünk a természetben. Rendszeresen szelektíven gyűjtjük a hulladékot, így segítjük az újrahasznosítást.

A családoknak sokkal többet kellene tenni a környezet megóvása érdekében. Minden embernek környezettudatosan kellene élni. Mindenkinek környezettudatosan kellene kiválogatni a szemetet. Többet kellene busszal, vagy vonattal járni a légszennyezés csökkentése miatt. Figyelnünk kell a globális felmelegedés hatásaira.

Nem szabadna kifárasztani a Föld tartalékait. A természeti értékeket úgy kell használni, hogy újra tudják magukat termelni. A talajvizet nem szabad szennyezni! Vissza kell telepíteni a kivágott fákat. Az erdőt néha tisztítani kell. Ha az erőben élő állatok túlszaporodnak, ki kell lőni őket. A védett állatokat tilos lelőni. A védett virágokat ne tépd le! Az erdőben csak a kijelölt úton menj! Fontos, hogy ne avatkozzunk be az életközösségek életébe, ne zavarjuk a természetben élő állatokat.”

Horváth Zsófia, Sokorópátka 1. csapat

„Számomra a természetvédelem az élő és élettelen környezetünk megóvását jelenti a jövő nemzedékek számára. „A Földet nem mi birtokoljuk, csak kölcsön kaptuk” – szokta mondani anyukám. Családommal tiszteletben tartjuk a természetet. Amit lehet, szelektáljuk: műanyagot, üveget, papírt, fémet. A faluban elhelyezett szelektív gyűjtőkbe közösen visszük el az újrahasznosítható hulladékot. A konyhában keletkezett maradékot nem dobjuk a szemétbe, hanem az ehető dolgokat az állatoknak adjuk, a többit a komposztálóba helyezzük. Édesanyám környezetbarát tisztítószereket használ, én is ezt fogom tenni, ha felnövök. Vásárláskor mindig viszünk vászon szatyrot magunkkal. A tízórainkat az uzsonnás dobozban visszük az iskolába. Az esővizet összegyűjtjük, és azzal öntözünk. A téli időszakban etetjük a fagyoskodó madarakat.

Szerintem, akik nem tisztelik a környezetüket, azok nem tisztelik magukat sem. Meg kell védenünk, és vigyáznunk rá, hogy az emberiség megmaradjon, s unokáink egy szemétmentes, friss levegőjű világban élhessenek. Globális változás kellene: minden egyes ember gondolkodásmódjának meg kellene változni.

Tennünk kell annak érdekében, hogy a Föld megmaradjon. Az emberiség sorsa van a kezünkben, ne a rosszabb utat válasszuk!"

Természetesek csapata, Pilinszky János Általános Iskola, Nyúl

„A természetvédelmen évek óta dolgoznak az emberek. Egyes helyeken ez megmutatkozik, más helyeken viszont feledésbe merül. (…) A természetvédelem nagyon fontos a jövő számára, de a többség nem tekint a jövőbe. Erre vezethető vissza, hogy ahogyan fejlődött a technológia, úgy lett az ember természeti érdeklődése egyre alacsonyabb. A városok, falvak terjeszkedése egyre inkább veszélyeztette az erdőt és élővilágát. (…) Kis odafigyeléssel enyhíthetjük a Föld sorvadását. Földünk egészsége a legfontosabb. Ha ezekre odafigyelünk, meg tudjuk tartani a jövő nemzedéknek is."

 

A második forduló kérdése:

Mire vagyunk büszkék, mit mutatnánk meg, ha vendég érkezne hozzánk, és kirándulni vinnénk lakóhelyünk környékén, a természetbe?

5. csapat, Gárdonyi Géza Általános Iskola, Győr

„Ha vendég érkezne hozzánk, legelőször a Holt-Rába tanösvényt és környékét mutatnánk meg neki Gyirmóton.

A tanösvény a Sörfőző - Csikó - réten kezdődik, 6 kilométer hosszú és végighalad a Holt-Rába egyik ága mellett, valamint az árterén. Érdekes és különleges állat- és növényvilága. Például íbiszek, cankók, hattyúk, fekete gólyák, rétisasok, virágzó orchideák és íriszek is láthatók itt.

Télen, nyáron sok kiránduló nézi meg a környéket és csodálja a vízi, csodálatos tájat. A víz tele van békalencsével, tavirózsával, vízitökkel tavasztól őszig. Látható szitakötő, molnárka, teknősök, békák különböző fajtái és sok hal úszik a víz alatt, emiatt a horgászok is szeretettel látogatják e helyet.

Az ösvényen haladva táblák segítik az eligazodást öt állomáson át. A pihenést, ha elfáradnánk, fapadok és faasztalok szolgálják. A madármegfigyelő tornyok segítik a különleges állatok nyomon követését. Az egész terület gyalogosan, egy része pedig kerékpárral is bejárható. A pallókon lépkedve a mocsáron keresztül haladva náddal, gyékénnyel, sással tarkított tájon vezet utunk. Ezen a vidéken nagy hagyománya van a madárgyűrűzésnek is, cserregő nádiposzátát, vörösbegyet, feketerigót, énekes rigót, nyaktekercset, széncinkét, rozsdafarkút, őszapót, barátposzátát is megjelölnek a szakemberek.”

Csőszök,  KKÁI Győrszemerei Tagiskola

„Hagyományaink szerint iskolánkban szeptember első napjaiban akadályversennyel egybekötött túrán veszünk részt. Reggel 8 órakor volt a gyülekező. Minden osztály külön csapatként vett részt. 5 percenként indulhattunk útnak. Összesen 10 állomáson kellett különböző feladatokat teljesíteni. Az utunk során elhaladtunk a Győrszemerei Tájház mellett. Itt a népviseleti kiállítást, valamint a padláson lévő babakiállítást nézhettük meg. Továbbhaladva elhaladtunk a falu határában található meleg vizű forrás közelében, majd áthaladtunk a Bakony-ér hídján és a fénysorompós vasúti átjárón. Fasorral szegélyezett egyenes szakaszon értük el a falu különálló részét, Győrszemere- Szőlőhegyet.

Löszös, homokos dűlő úton mentünk tovább, a Sokorói-dombvidék vonulatán sorakozó szőlők között. Itt voltak az állomások, melyek sok érdekes feladatot tartogattak számunkra. Az utolsó a Faludy György Közösségi Háznál volt. Itt megnéztük az üveggyűjteményt, melyről egy néni adott tájékoztatást. Sok különleges és régi üveg van itt kiállítva, szódásüvegek, tejes üvegek, kupicák és még rengeteg másféle. Ezután csocsóztunk, gyurmáztunk és kézműveskedni is lehetett. Ezzel véget ért a napunk. Aki több időt tud rászánni, annak érdemes hosszabb túrát tenni a turistaúton. Pár kiló méterre, Felpéc határában található a Sísek, ami egy védett ősborókás. Továbbhaladva a Hatos-tölgy pihenőjét útba ejtve érhetjük el Kajárpécet, ahol szintén több látnivaló van."

5. csapat, Gárdonyi Géza Általános Iskola, Győr

„A mi városunk Győr nagyváros és megvannak a nagyvárosokra jellemző nem kedvező tulajdonságai: nagy forgalom az utakon, zsúfoltság a belvárosban, tízemeletes panelházak a külvárosi kerületekben. Ennek ellenére szeretünk itt élni, mert a belváros hangulatos utcái és a várost átszelő folyók szép látványt nyújtanak. Az elmúlt években több olyan építkezés is indult, ami Győrt még vonzóbbá teszi a helyi lakosok és az ide látogatók számára. Ilyen például a Rába parti sétány elkészítése vagy a belvárosi utcák lekövezése.

Hogy mi lesz 25 év múlva? Reméljük, hogy a város szépítése tovább folytatódik, de a közlekedés még problémát fog okozni. Szerintünk a jelenleg legforgalmasabb négysávos Szent István úton alig lesz autó, mert a Győrön áthaladóknak elkerülőt fognak építeni. A belvárosban sem lehet majd autókat látni, mert több új mélygarázs készül. Ezek a garázsok akár öt- hat szintesek is lehetnek, belsejükben az autókat lift szállítja le és fel. A garázsok tetejét szép zöld parkok borítják majd szökőkutakkal. A parkokban mindig látni lehet majd sportoló, kocogó embereket, mert addigra divat lesz az egészséges életmód.

Sok lesz a kerékpáros, de megjelennek a környezetet nem szennyező elektromos Segway-ek, bárki kibérelheti őket. A buszok is mind környezetbarát elektromos járművek lesznek, halkan járnak, némelyiknek már sofőrre sem lesz szüksége, mert robotpilóta irányítja.

Új házak csak napelemmel készülhetnek tetejükön füvesített terekkel, bokrokkal, fákkal, de még úszómedence is lehet rajtuk (2. ábra). A belvárosban biztosan nem lesznek már egyemeletes házak, mert helyükre többszintes társasházakat építenek. Ami a panelházakat illeti, mindet átszínezik élénk, kék, sárga, zöld színekkel, olyanok lesznek, mint egy kisebb lego város. Lehetséges, hogy még újakat is építenek, mert egyre többen szeretnének a városba költözni.

Reméljük, hogy bár többen leszünk Győrben, városunk élhetőbb és zöldebb lesz 25 év múlva!”

 

A 3. fordulóban azt kértük, képzeljék el a csapatok településüket 25 év múlva:

5. csapat, Gárdonyi Géza Általános Iskola, Győr

„A mi városunk Győr nagyváros és megvannak a nagyvárosokra jellemző nem kedvező tulajdonságai: nagy forgalom az utakon, zsúfoltság a belvárosban, tízemeletes panelházak a külvárosi kerületekben. Ennek ellenére szeretünk itt élni, mert a belváros hangulatos utcái és a várost átszelő folyók szép látványt nyújtanak. Az elmúlt években több olyan építkezés is indult, ami Győrt még vonzóbbá teszi a helyi lakosok és az ide látogatók számára. Ilyen például a Rába parti sétány elkészítése vagy a belvárosi utcák lekövezése.

Hogy mi lesz 25 év múlva? Reméljük, hogy a város szépítése tovább folytatódik, de a közlekedés még problémát fog okozni. Szerintünk a jelenleg legforgalmasabb négysávos Szent István úton alig lesz autó, mert a Győrön áthaladóknak elkerülőt fognak építeni. A belvárosban sem lehet majd autókat látni, mert több új mélygarázs készül. Ezek a garázsok akár öt- hat szintesek is lehetnek, belsejükben az autókat lift szállítja le és fel. A garázsok tetejét szép zöld parkok borítják majd szökőkutakkal. A parkokban mindig látni lehet majd sportoló, kocogó embereket, mert addigra divat lesz az egészséges életmód.

Sok lesz a kerékpáros, de megjelennek a környezetet nem szennyező elektromos Segway-ek, bárki kibérelheti őket. A buszok is mind környezetbarát elektromos járművek lesznek, halkan járnak, némelyiknek már sofőrre sem lesz szüksége, mert robotpilóta irányítja.

Új házak csak napelemmel készülhetnek tetejükön füvesített terekkel, bokrokkal, fákkal, de még úszómedence is lehet rajtuk (2. ábra). A belvárosban biztosan nem lesznek már egyemeletes házak, mert helyükre többszintes társasházakat építenek. Ami a panelházakat illeti, mindet átszínezik élénk, kék, sárga, zöld színekkel, olyanok lesznek, mint egy kisebb lego város. Lehetséges, hogy még újakat is építenek, mert egyre többen szeretnének a városba költözni.

Reméljük, hogy bár többen leszünk Győrben, városunk élhetőbb és zöldebb lesz 25 év múlva!”

 

Az I. Pannontáj-Sokoró Natúrparki Vetélkedő díjkiosztójára 2017. április 1-én, a natúrpark 11. születésnapján került sor, a Ravazdi Erdészeti Erdei Iskolában.

 

A vetélkedőt a Sokorópátkai 1. csapat nyerte: Horváth Zsófia, Zólyomi Zsófia és a Balogh Máté. Ők és tanárnőjük, Paárné Petrovicz Tünde fogja képviselni a Pannontáj- Sokoró Natúrparkot április 28-án Kőszegen az országos döntőn.

Köszönjük a csapatoknak a részvételt, natúrparki tagjainknak a támogatást!

 Gratulálunk minden résztvevőnek!

 

A rendezvényről további képek a Natúrpark Facebook oldalán érhetőek el!