Rólunk
Pannontáj- Sokoró Natúrpark
„Alighanem sokan ismerik azt az elemien hatalmas erejű érzést, mely olyankor szokta meglepni az embert, mikor egyes egyedül hever egy dombtetőn, hanyatt, őszi napsütésben, sárguló füvek között s valahogy az az érzés fogja el, hogy saját vérkeringésének szoros és megmásíthatatlan köze van a föld nedveinek áramlásához. Körülbelül azt a sajátos és megmásíthatatlan kapcsolatot érzem táj és nép között, melyet az ember ilyen pillanatokban érez a föld és a saját teste között.”
(Szabó Zoltán: Szerelmes földrajz)
A sokorói táj és a benne élő emberek között szoros ez a kapcsolat, évezredes múltra vezethető vissza. Dombjai, völgyei mesélnek a régmúlt időkről. A falurészek, dűlők elnevezése árulkodik egykori tulajdonosairól, fekvéséről, terméshozamáról, a falusi emberek számára ezek az elnevezések különösen sok információt tartalmaztak.
Natúrparkunk Győr közvetlen környezetében, a Pannonhalmi- dombság területén található, déli területeit pedig már a Bakony határolja.
Pannonhalma, a Világörökség része
A térség múltjában és jelenében is meghatározó a Pannonhalmi Bencés Főapátság, mely ezeréves múltjával az UNESCO Világörökség része 1996. óta. A Főapátság épületegyüttese jelként magasodik a Pannon-táj fölé, az egykor „Pannónia Szent Hegyének” (Mons Sacer Pannonniae) nevezett dombon. A bencés rend 996-ban, Tours-i Szent Márton tiszteletére alapított monostora egyidős a magyar államisággal.
A monostor az alapító Géza fejedelem szándéka szerint a középkori Európa kultúrájának egyik keleti hídfőállása lett, kulcsszerepet játszott a kereszténység terjesztésében Közép-Európában. A természeti környezetébe illeszkedő Pannonhalmi Főapátság tükrözi a rend ezeréves történeti múltra visszatekintő fejlődését. A monostor jellegzetes elhelyezkedésében, egyedi struktúrájában, táji kapcsolatrendszerében összefonódik a természeti és táji környezet. A ma is Szent Benedek Reguláján és az „Ora et labora!” („Imádkozzál és dolgozzál!”) jelmondat alapján működő szerzetesi közösség egyedülálló folytonossággal tartja fenn a bencés kultúra egyik központját.
Az apátság értékét tovább emelik gazdag művészeti és tudományos gyűjteményei. Kiemelkedő jelentőségű könyvtára több mint háromszázezer kötettel rendelkezik, a Főapátsági Levéltár számos értékes dokumentumának leghíresebb darabja a legrégibb magyar (és egyben finnugor) írásos nyelvemlék, a Tihanyi Bencés Apátság 1055-ös alapító oklevele. A térség múltjáról is kiemelkedő jelentőségű dokumentumok állnak rendelkezésre az Apátság levéltárában, hiszen a környező települések apátsági birtokok voltak. A birtoklevelek, adománylevelek tanulmányozása során végig követhető a települések alapítása, gazdasági és társadalmi helyzete, akár 800 évre visszamenőleg.
Az apátsági birtok szerves része a gyógynövénykert, a kiterjedt levendulás, a gyógynövényház a levendula- lepárlóval, a teaházzal és a biomassza fűtőüzemmel. Az arborétumban több száz különleges fa-és cserjefaj található. A szerzetesrend egyik legjelentősebb jelenkori tevékenysége, az ifjúság nevelése és oktatása mellett kiemelkedő jelentőséggel bír az apátsági birtokművelés is.
Borászati hagyományaink
A Pannonhalmi-dombság, avagy a Sokoró az egyik legkisebb, ugyanakkor legősibb borkultúrával rendelkező borvidéke hazánknak. Földrajzi szempontból a Dunántúli-középhegységhez, azon belül a Bakonyhoz sorolják.
A Pannonhalmi-dombság keleti, délkeleti lejtőin a római kor óta termesztenek szőlőt. Egyes felvetések szerint honfoglaló őseink virágzó szőlőskerteket találtak a sokorói dombokon. Szent István királyunk 1002-ben keltezett pannonhalmi alapítólevelében a felsorolt tized alá eső termények között első helyen szerepel a szőlő.
A borvidékhez jelenleg 13 település (Écs, Felpéc, Győr-Ménfőcsanak, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Kajárpéc, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Ravazd és Tényő) tartozik. A regisztrált szőlőterület 650 hektár, melyet mintegy 500 szőlőművelő gondoz. Meghatározó szőlőfajtáink az Olaszrizling, a Rajnai Rizling, a Tramini, a Királyleányka, a Chardonay, a Rizlingszilváni. Az új ültetvények új fajtákkal (Kékfrankos, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Merlot, Pinot Noir) színesítik a borvidék kínálatát. A borászati vállalkozások mára megerősödtek, kialakították egyedi arculatukat.
A borvidék borászatai gyakran jelennek meg térségi és országos rendezvényeken, közös programokat szerveznek, borkóstolókat, borvacsorákat tartanak, ezzel is elősegítve a Pannonhalmi Borvidék borainak megismertetését.
Pincesoraink
Az évezredes múltra visszatekintő borászati hagyományainknak állítanak emléket pincesoraink, melyek a Pannontáj-Sokoró Natúrpark szinte minden településén megtalálhatóak. A pincékben jelenleg is készítenek bort, melyeket települési rendezvények, pincefesztiválok alkalmával a nagyközönség is megkóstolhat. A boros gazdák közül sokan vesznek részt térségi és országos borversenyeken, ahol nagyon jó eredménnyel szerepelnek.
A pincesorok napjainkban közösségi térként, rendezvényhelyszínként is szolgálnak, a gazdák szívesen invitálják be az érdeklődőket pincéikbe.
Népi építészeti értékeink, tájházaink
Annak az építészeti stílusnak, melyet a néprajz önálló kisalföldi házvidékként különít el, legszebb példáit a Sokoró vidékén, natúrparkunk területén találhatjuk meg, melyek közül több faluképi jelentőségű, vagy műemlék jellegű. Ezt a stílust nem az építőanyaga alapján, hanem beosztása, tüzelő és füstelvezető berendezései, fő szerkezeti elemei alapján határozták meg. Nagyon célszerűen, helyi szokások szerint épültek ezek a csüngő ereszes, nádtetős, a ház egész hosszában húzódó pitvaros parasztporták.
A telkek oldalhatárára felfűzött épületek többnyire a helyben megtalálható anyagokból készültek – a falak és a padló sárból, vályogból, a födém fából, a tető nádból vagy zsúpszalmából. A háromosztatú, tornácos házak utcára néző tisztaszobáit a mellettük elhelyezkedő konyhából lehetett megközelíteni, ugyaninnen nyílt a háziaknak szállásul szolgáló hátsó szoba is. A lakórészt hátrafelé a gazdasági épületrészek követték: a pajta, az istálló és az ólak. A térségben főként zsellérek éltek, az ő életüket hűen mutatják be tájházaink Felpécen, Kajárpécen, Nyalkán, Tápon, Tényőn. A tájházak gyakorta rendezvényeknek adnak otthont, ekkor gondos kezek munkája nyomán újra piros muskátli virít az ablakokban, keletlen vagy csiripiszli illata lengi be a környéket. A kis zsellérház visszanyeri eredeti fényét, benne pedig egy falu őrzi nagyszülei, ükszülei életét, emlékeit.
Háborítatlan természet
A Pannontáj–Sokoró Natúrpark területének legjelentősebb, országos jelentőségű védett természeti területe az 1992-ben létrehozott Pannonhalmi tájvédelmi körzet. A natúrpark déli, bakonyi részét a Magas-bakonyi tájvédelmi körzet érinti.
A dimbes-dombos táj egymásba karoló erdői, rétjei, szőlősei minden évszakban kiváló lehetőséget nyújtanak egy kis túrára, kirándulásra. Nagy élményt nyújthatnak a hozzáértőknek az elhagyott gyümölcsösök, szőlők, amelyek területén kiemelkedő botanikai jelentőségű fajokat is találhatunk.
Nemcsak flóránk és faunánk gazdag, geológiai értékeink is jelentősek. Nyúl település területén húzódik Európa egyik legnagyobb, esővájta, homokkő szurdokvölgye, a Szurdik, egy 600 m hosszú 20-30 m falmagasságú óriási vízmosás.
Nyaranta a hevesen lezúduló csapadék záporpatakjai nyomán a térségben mindenfelé szurdokvölgyek és löszmélyutak - a helyiek nyelvén horgasok vagy szurdikok - vájódtak a domboldalakba. A szurdikban a korábbi idők emberei lakásokat, likpincéket alakítottak ki. Ezek egy része kihasználatlan, többsége beomlott, míg másokat nagyon szépen átépítettek, korszerűsítettek, és ma is borospincéknek használnak.
Élmények az értékek mentén
Térségünk Győr rekreációs övezete. Hétvégéken a győri családok szívesen látogatnak ki a natúrpark településeire egy gyalogos- vagy kerékpártúrára, részt vesznek a térségi rendezvényeken. A Szent Jakab Zarándokút Tápszentmiklóstól Győrújbarátig natúrparkunk dombvidékén át vezet át, tapasztalatból tudjuk, hogy mindenhol szeretettel és jó szóval várják a megfáradt vándorokat.
Sétáink során gyakran találkozhatunk lovasokkal, lovasfogatokkal a lakóterületek környezetében. Kijelölt túraútvonalainkon kisebb csoportokkal, teljesítménytúrákon magas számú résztvevővel barangolhatjuk be a térség érintetlen területeit. Tavasszal a gyümölcsösök, májusban az akácvirágzás, ősszel az ezerszínű erdő és a szüreti munkák, mulatságok, télen pedig a havas táj, a szánkózásra alkalmas lankák miatt érdemes csatangolni a natúrparkban, a táj minden évszakban kínál látnivalót. Tájházainkban akár a kenyérsütés örömét, erdeinkben őszi időszakban a szarvasbőgést is megtapasztalhatják, erdei iskolai foglalkozásainkon pedig a fiatalabb korosztály számára nyújtunk lehetőségeket a vidék megismerésére, örök élményt szerezve számukra.
A Pannontáj- Sokoró Natúrpark természeti környezetében sikerült megőrizni a táj érintetlenségét, a vidék báját és a vendégszeretetet. A térséget alkotó 29 település persze mindeközben fejlődik, gyarapodik, de úgy, hogy ne veszítsen semmit ebből a vidéki varázsból, az élhető környezetből, az épített és természeti kincsekből.
Bárhol vezet túránk a térségben, erdőn vagy mezőn, lóval, gyalog vagy kerékpárral vágunk neki a felfedezésnek, útunk során a természet számtalan gyöngyszemét lesz lehetőségünk megtapasztalni.
Fedezze fel a Pannontáj- Sokoró Natúrpark értékeit, élményeit, szeretettel várjuk!