Tájséták minden évszakban, változó tematikával a Kapos-Hegyháti Natúrparkban

2019. április 10.

 

Az újonnan szerveződött natúrpark rendezvénynaptárában kiemelt helyet kapnak a tájséták, amelyek minden évszakban indulnak, és más-más tematika köré szerveződnek. A következőkben az állandó jellegű túrákat mutatjuk be, kiemelve azokat a sajátosságokat, amelyek a natúrparki célok elérését segítik.

 

1. Téltemető túra

Dombóvár hagyományos jellegű, tél végi rendezvénye először 2017-ben szerveződött natúrparki keretek között. A gyalogtúra több helyszínről indul, a csatlakozó helyi közösségek számának megfelelően. A résztvevők a túra második szakaszában, évről-évre változó helyszínen találkoznak: 2017-ben a Csodabogyó tanösvénynek, illetve a döbrököziek Majálisának is helyet adó Koszorús-dombon (GPS: N 46° 24.6380' E 18° 16.6248'), 2018-ban a Kurd közigazgatási területén lévő, a Gyulaj Zrt. által felújított Csurgói kulcsosházban (GPS: N 46° 25.2930' E 18° 17.9702'). Mindkét túra során fontos cél volt, hogy sikerüljön újra felfedezni azokat a dombokon átvezető régi útvonalakat, amelyeknek köszönhetően e kistelepülések közösségei egykor aktív kapcsolatban álltak egymással. Ma már ezek az útvonalak – a 2018-ban a helyi túraközösségek bevonásával szervezett jelzésfestési akcióknak köszönhetően – részei lettek a natúrpark jelzett túraútvonal-hálózatának.

 

2. Régészeti és botanikai tájséták a Sánci-tetőn

A natúrpark kiemelkedő kultúrtörténeti örökségi értéke a sánci-tetői őskori erődített telep (GPS: N 46° 25.0412' E 18° 20.3698'). Wosinsky Mór tudós-pap az 1880-as években végzett ásatásokon itt „fedezte fel” Közép-Európa egyik legnagyobb kiterjedésű késő neolitikus kultúráját, melyet a szakirodalom – a közeli natúrparki településről – azóta is lengyeli kultúrának nevez. A mintegy 14 ha területű földvár különlegessége, hogy több évszázadon keresztül lakták különböző népcsoportok.

Erre a különleges helyre immáron évről évre két natúrparki túra szerveződik, az egyik kora tavasszal, lombfakadás előtt, a másik késő ősszel, amikor a levelek lehullása után újra jól áttekinthetővé válik a sáncok és árkok, illetve az azokat megszakító egykori kapuk ősi rendszere. A tájsétát minden esetben régész szakember vezeti. A virágpompás kora tavaszi erdővel való ismerkedést a natúrpark botanikusa is segíti. A túrák fontos szerepet játszanak a helyiek által „Töröksánc”-ként emlegetett földvár valós korának és nemzeti, sőt nemzetközi szintű tudományos értékének megismertetésében, amely a jövőben a natúrpark egyik kiemelkedő turisztikai látnivalója is lehet. Ennek első lépéseként a túrák során kialakult útvonal, amely a túra első felében az erődített telep körítő árkában, később a belső sánc peremén vezet, ma már része a natúrpark jelzett túraútvonal-hálózatának. A 2019. évi tavaszi túra a Magyar Natúrpark Szövetség által koordinált „Te is tehetsz érte!” programsorozat keretében szerveződik, elsősorban a fiatalokat és a gyermekes családokat megcélozva. A földvár tetején, Wosinsky Mór emlékműve és az itt álló öreg tölgy (GPS: N 46° 25.2097' E 18° 20.3363') mellett ekkorra már állni fog az új tájékoztató tábla, rajta e különleges helyre vonatkozó korszerű ismeretekkel és a megismerést segítő hasznos információkkal.

 

3. Geotóp-napi tájséta Kurdon

A Kapos–hegyháti Natúrpark Egyesület és Kurd Község Önkormányzata 2017-ben első alkalommal, hagyományteremtő céllal csatlakozott a Magyarhoni Földtani Társulat kezdeményezéséhez, és szervezte meg a Geotóp-napot október 7-én, Kurd környéke gazdag földtani és felszínalaktani örökségének megismertetésére.

A natúrpark egyik földtani gyöngyszeme az ősi Pannon-tó üledékeinek Kurd határában lévő országos típusszelvénye, földtani alapszelvényként nyilvántartott feltárása (GPS: N 46° 26.1607' E 18° 19.6058'). Az alig 1100 lélekszámú kistelepülés országos, sőt nemzetközi szintű szakmai ismertségét egy szürke színű agyagos kőzetnek és az abból előkerült, mintegy 8-7 millió éves ősállatok maradványainak köszönheti. Több, a tudomány számára új puhatestűfajt írtak le innen először. A gazdag csigafaunából legfeltűnőbb a Viviparus kurdensis, a falu nevét viselő, nagy méretű fiallócsiga-faj, amely a nemzetközi nevezéktanban is ezen a néven szerepel.

A rendszeresen szervezett geotúrákon bejárt mintegy 5 km hosszú körutat ma már jelzett túraúton, egyedileg is bejárhatják az érdeklődők. Remélhetően a közeljövőben pénzügyi forrást is sikerül találni a tervezett tanösvény kialakításához.

A végig jó hangulatú gyalogtúra a faluházban zárult, ahol a fáradt túrázók – sok más finomság mellett – megkóstolhatták a kurdi pékmester új termékét, a geotóp-napi túra alkalmából, első alkalommal elkészített kurdi csigát. Azóta a kurdi csiga – sós és édes ízvilággal is – ma már rendszeres helyi terméke a natúrparki rendezvényeknek, annak megalkotója, a helyi pékmester pedig a natúrparki kezdeményezés lelkes támogatója.

 

4. Szőlőhegyi tájséták

Az Európa Tanács 2017 évtől október 20-kai időponttal  hirdeti meg „A táj nemzetközi napja” (International Landscape Day of the Council of Europe) című kezdeményezést, amelyhez a hazai natúrparkok mindkét alkalommal csatlakoztak.

2018-ban a Kapos–hegyháti Natúrpark a „szőlőhegyek épített öröksége” tematikával csatlakozott az országos tájséta-sorozathoz. A natúrparki egyesület és az érintett települési önkormányzatok együttműködésében összesen négy helyszínen – Dombóvár–Szőlőhegy, Döbrököz, Kurd és Závod – hirdetett meg túrákat. Meghívott szakmai partner volt a Pécsi Tudományegyetem építészmérnököket képző részlege. A túrákhoz – a külön meghívásnak köszönhetően – több helyszínen is csatlakoztak a helyi általános iskolák diákjai.

A tájséták nem várt szakmai eredményeket hoztak, amelyek közül kiemelkedik Johan Keller 1867-ben mélyített pincéjének és 1881-ben emelt míves présházának (GPS: N 46° 26.5223' E 18° 19.8092') újbóli „felfedezése”. Az építés ideje és az építtető neve a présház és a pince gerendájába vésett évszámok, illetve név alapján igazolt. Meglétéről korábban helyiek sem tudtak. A gazda és a présház történetének részletes feldolgozása megkezdődött. A rossz állapotban lévő épület közvetlenül a Lázi-tetői kilátópont, a tervezett tanösvény egyik megállója, pihenőhelye közelében van, így – a szükséges állagvédelmi, ill. balesetvédelmi munkálatok elvégzése után – a bemutatási programba beépíthető. A présház felújítása és esetleges hasznosítása a natúrpark előtt álló igazi kihívás.