Cserhát Natúrpark

Munkaszervezete a Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítvány. „A Cserhát Natúrpark célja, a fenntartható fejlődés elvére épülő komplex térségfejlesztés megvalósítása a települések közötti együttműködés által oly módon, hogy hosszú távon biztosítsa a népesség megtartását, az esélyegyenlőséget, továbbá a természeti és a művi környezet összehangolt, magas minőségi színvonalú működését.

Táji adottságok és értékek

A Cserhát Natúrpark a történelmi Nógrád megye közepén található. Nagy palócunk, Mikszáth Kálmán éppen erre a dimbes-dombos tájra gondolt, amikor az én görbe országomnak nevezte szülőföldjét, amelynek legbájosabb részei közé tartozik a natúrpark területe. A földrajzi tájbeosztás szerint a Központi- és az Északi-Cserhát területén találjuk a mozgalmas, üledékes kőzetekkel fedett dombvidéki tájat, melyből vulkáni képződmények emelkednek ki, éppen csak elérve a középhegységi magassághatárt.

A natúrpark területén a természetközeli tájhasználati formák uralkodnak (erdő, gyep, vizes terület; összesen 70%), a szántó hasznosítású terület 30% alatti. Számottevő rét- és legelőgazdálkodás folyik, de a hagyományos szőlő- és gyümölcstermesztés maradványait is megtalálhatjuk. A terület élővilágában meghatározóak a kontinentális és mediterrán életföldrajzi hatások. Számos értékes életközösség, bennük ritka és nagy tudományos jelentőségű fajok sokasága őrződött meg ezen a tájon.

A natúrpark területén két tájvédelmi körzet (a Hollókői és a Kelet-cserháti), hat Natura 2000 terület, illetve több helyi jelentőségű védett természeti érték található. Utóbbiak között vannak Nógrád megye legrégebben (1943-ban) védetté nyilvánított értékei, a keselyréti kocsányos tölgyek Bujákon, az Egidius- és az Arethusa-forrás.

A települések (különösen az aprófalvak) fontos tulajdonsága, hogy beleilleszkednek természeti környezetükbe, a táj szerves részei.

A Palócföld talán legkarakteresebb része ez a térség, ahol a fogyatkozó lakosság a hagyományokhoz, a szokásokhoz, a szellemi gyökerekhez ma is erősen ragaszkodik. A tradíciók tisztelete elsősorban az elzártságban keresendő. A vidéket még a vasút is elkerülte, ipar is csak nyomokban tűnt fel az elmúlt másfél évszázadban. Mára megmaradt zárványnak, sok kulturális értéket őriz a régi világból, ami máshol már véglegesen elveszett. A palóc gyökerek, a közös történelmi múlt és a hasonló társadalmi, gazdasági körülmények viszonylag egyveretű térséggé formálták.

Natúrparki partnerség, eredmények és célok

A Cserhát Natúrpark létrehozásának és működésének alapvető célja a Palócföld épített és természeti környezetének védelme, rehabilitációja, a palóc nép hagyományainak, kultúrájának megőrzése, életminőségének javítása köré csoportosulnak.

A natúrpark megalakulása óta eltelt évek legfőbb eredményének tekinthető, hogy érzékelhető a települések összefogása, a közös fellépésben rejlő erő felismerése. Néhány említést érdemlő eredmény:

• a natúrpark településeit több mint 200 km hosszú zöldút-hálózat köti össze, valamennyi településen részletes térkép segítik a túrázókat, akik okostelefonon is követhetik az útvonalat, vagy lekérhetik az egyes települések adatait;
• elkészült az „Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Vidékfejlesztési Stratégia;
• befejeződött a hagyományos gyümölcstermesztés értékeinek feltárása; a program folytatásaként képzések zajlottak elsősorban a gyümölcsészet, a régi gazdálkodási módok és a népi gasztronómia területén;
• a natúrpark falvairól több mint ezerperces mozgóképes faludokumentáció készült, emellett filmek készültek a tradíciókra épülő gazdálkodásról is;
• sikerült felszámolni egy több évtizedes illegális hulladéklerakót a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben;
• évente nagy létszámú résztvevővel kerül megrendezésre a népszerű „Cserháti Csatangoló” natúrparki vetélkedősorozat.