Szatmár-Beregi Natúrpark

A Szatmár-Beregi Natúrpark célja a fenntartható fejlődés elősegítése, a terület népességmegtartó-erejének növelése, a természeti és épített környezet összehangolt fejlesztése és az esélyegyenlőség biztosítása. Mindezen célok eléréséhez a natúrpark fontosnak tartja a fenntartható, a táji adottságokat szem előtt tartó mezőgazdaságot, a térségi értékeket bemutató turizmust és a helyi termékek fejlesztését, valamint annak gasztronómiai bemutatását.

Táji adottságok és értékek

A natúrpark hazánk legkeletibb csücskében, az Észak-Alföld északi részén jött létre. Természetföldrajzi megközelítésben a Beregi-sík, valamint a Szatmári-sík hazai területeit fedi le.

A tájat alapvetően a Tisza, a Szamos, a Kraszna és a Túr alakította ki. A térséget még a XVIII. században is szinte összefüggő mocsaras erdőségek borították. Nagy folyók és kis patakocskák vizei járták be a tájat, mocsarak, lápok, holtágak tagolták a végeláthatatlan, évszázados fák alkotta rengeteget. A lakosság létszámának folyamatos növekedése, a Tisza szabályozása, a gazdálkodás átalakulása századokon keresztül növelte az irtásokon kialakult gyepek és szántók arányát. Azonban még ma is az Alföld egyik erdőkben gazdag térsége.

Az extenzív gazdálkodás itt megőrizte a hagyományos, mozaikos tájszerkezetet. Megmaradtak az évszázados fás legelők, a kiterjedt kaszálók, a vizes és mocsaras élőhelyek. Az erdőket meghatározóan őshonos fafajok jellemzik. A térségben még mindig jelentős az állattartás és a gyümölcstermesztés.

A kisebb-nagyobb erdőségek, az évszázados fákkal tagolt legelők páratlan szépségük mellett ritka, veszélyeztetett növényeknek és állatoknak az élőhelyei. Az értékek megőrzése érdekében 1982-ben hozták létre a Szatmár–Beregi Tájvédelmi Körzetet. A 21.891,7 hektár kiterjedésű védett terület őrzi a natúrpark legértékesebb természeti részeit.

Az Európai Uniós csatlakozás szellemében 2004-ben kijelölték a térség NATURA 2000-es területeit, mely a natúrpark több mint felét érinti. 2003-ban a Felső-Tisza-vidék teljes hullámtere bekerült a Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékébe, így Ramsari területté vált. Magyarország ezekkel vállalt nemzetközi kötelezettséget arra, hogy a térség ökológiai jellege ne változzon.

A szatmár–beregi táj évszázadok óta az ember és a természet küzdelmének vagy még inkább egymás mellett élésének nyomait viseli. Amióta kialakultak az első falvak, és ahogy változott ezek népessége, a táj folyamatosan átalakult. Évszázadokon keresztül itt nem a (szántó)föld, hanem az ártéri haszonvételek (halászat, fakitermelés, gyümölcstermesztés) jelentették a gazdálkodás alapját.

Natúrparki partnerség, eredmények és célok

A natúrparknak, mint területfejlesztési egységnek, célja a fenntartható fejlődés elvére épülő komplex területfejlesztés megvalósítása. Hosszú távon kell biztosítania a népesség megtartását, a természeti és a művi környezet magas színvonalú összehangolását, működését, bemutatását. A natúrparki közösség ehhez biztosít együttműködési keretet.

A Szatmár–Beregi Natúrpark újságja, a Fátyolszita 2011 augusztusában jelent meg első alkalommal. Azóta 12 lapszám jelent meg e térségi újságból.

Kilenc település és a Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány összefogásának eredményeként 2012-13-ban Kisarban elkészült a Szatmár–Beregi Natúrpark Látogatóközpontja, mely a térség legismertebb turisztikai érdekességévé nőtte ki magát. A pályázati program keretében elkészült még egy a Tisza értékeit bemutató kiállítás, egy Ökoház és 7 természetismereti tanösvény.

2013-ban az Alapítvány munkatársainak kétéves előkészítő munkája eredményeként a Szatmár–Beregi szilvalekvárfőzés hagyománya felkerült a Szellemi Kulturális Örökség nemzeti listájára.

A Szatmár-Beregi Natúrpark igen gazdag turisztikai információs anyaggal rendelkezik. Turista térképe az év legszebb térképe díjat is elnyerte 2008-ban. Kiadványai magas színvonalon mutatják be a térség természeti és kulturális értékeit, természetismereti tanösvényeket, állat- és növényvilágát, ételeit és ízeit.

2013-14-ben egy a Szatmár–Beregi Natúrpark madarait bemutató 3 kötetes kiadvány készült el, mely eljutott minden szatmár–beregi iskoláshoz.