Szigetköz Natúrpark

A Szigetközben több mint két évtizedes múltra tekint vissza natúrpark alapításának a gondolata. A kezdeményezés mozgatórugója a Duna 1992. évi elterelése volt, ami a természeti környezet és a gazdálkodási lehetőségek drasztikus átalakulását, romlását eredményezte. 2015-től a natúrparki kezdeményezés szakmai előkészítésének koordinációját a több mint 140 térségi szervezetet és magánszemélyt tömörítő Szigetköz Turizmusáért Egyesület, majd az időközben megalakuló Szigetköz Natúrpark Egyesület vállalta fel. Hazánk tizedik natúrparkjaként 2018 tavaszán kapták meg a névhasználati címet.

Táji adottságok és értékek

A natúrparki térség központi egysége a Duna (Öreg-Duna vagy Nagy-Duna) és a Mosoni-Duna által határolt Szigetköz. A mintegy 52,5 kilométer hosszú, átlagosan 6-8 kilométer széles szigetet kialakulása alapján méltán emlegetik úgy: „A Duna ajándéka”. A felszínt különböző vastagságban jelenkori, folyóvízi eredetű iszap, homokos iszap borítja, amely „fedőréteg” jellemzően homokos kavicsrétegekre települt. A térség geomorfológiai szempontból egyhangú, tökéletes síkság. A szigetközi–csallóközi hordalékkúp geomorfológiai értelemben ma is aktívan formálódó térszín. A térségben három geomorfológiai szint különíthető el: az alacsonyártér, a magasártér és egy futóhomok térszín.

A Duna főmedrét a Szigetközben mellékágak szövevényes, fonatos jellegű rendszere kíséri. Innen ered a Szigetköz egyik szlogenszerű elnevezése: „Az ezer sziget országa”.  A jelenlegi vízrendszerre jelentős hatást gyakoroltak a 19. század második felében kezdődött nagymértékű folyamszabályozási munkálatok. A folyó vízjárást ma már nem az éghajlati viszonyok határozzák meg, hanem 1995 májusa óta a magyar-szlovák kormányközi egyezmény, ami szabályozza, hogy a dunacsúnyi gáton mennyi vizet engednek az Öreg- és a Mosoni-Dunába. A kavicsos anyagú hordalékkúpban tárolódó, jelentős mennyiségű felszín alatti víz hazánk második legnagyobb ivóvízbázisát képezi. A Duna 1992 októberében történt elterelése lecsökkentette a felszín alatti vízrendszer természetes utánpótlódását, és megváltoztatta az áramlási viszonyokat. A Szigetköz jelentős részén bekövetkezett drasztikus talajvízszint-csökkenés kedvezőtlen hatásait az 1995-ben kialakított dunakiliti fenékküszöb mérsékelte. A kedvezőtlen változásokat elszenvedett, ma már nagyobbrészt mesterségesen működtetett, a széles hullámtéren ugyanakkor a természetes vízjárás-viszonyok egyes elemeit még hordozó vízrendszer jelen állapotában is számos természeti és kulturális érték alapját biztosítja.

Natúrparki partnerség, eredmények és célok

Az egyesület 12 alapító taggal – a Győr–Moson–Sopron Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok (Ásványráró, Dunaszeg, Dunakiliti, Kimle), civil szervezetek (Szigetköz–Mosoni-sík LEADER Egyesület, Pisztráng Kör Egyesület, Szigetköz Turizmusáért Egyesület) és magánszemélyek – jött létre. A bejegyzést követően a szervezet nyitott, várja tagjai közé a térségért a natúrpark keretei között is tenni akaró önkormányzatokat, civil szervezeteket, vállalkozókat és magánszemélyeket. A natúrparki együttműködésben részt vevő partnerek a natúrpark munkaszervezeti feladatainak ellátásával a Szigetköz Natúrpark Egyesületet bízták meg.

A natúrpark munkájába bekapcsolódik valamennyi natúrparki település önkormányzata. Partneri kapcsolatban működnek az ÉDUVIZIG-gel, a KAEG Zrt-vel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, a Győr–Moson–Sopron Megyei Horgász Szövetséggel, a szigetközi vadásztársaságokkal, a Széchenyi István Egyetemmel, a Győr–Moson–Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal és a Magyar Natúrpark Szövetséggel. Szakmai partnerük a megye másik táji léptékű, közösségi alapú kezdeményezése, a Pannontáj–Sokoró Natúrpark.

A natúrparki egyesület kettős feladatot lát el: egyrészt az egyesületi alapdokumentumokban rögzített döntéshozatali struktúra szerint gondoskodik a natúrparkkal kapcsolatos döntések meghozataláról, másrészt ellátja a natúrpark munkaszervezeti jellegű feladatait.

A natúrpark valamennyi települését „Szigetköz Natúrpark település” táblával jelölték meg. A natúrpark a munkaszervezet koordinálásával rendszeres résztvevője az országos szakmai és nagyközönségi programoknak (pl. Országos natúrparki vetélkedő Tájnapi tájséták natúrparkjainkban).

Céljuk a Szigetközt teljességében felvállaló, a területfejlesztés, a vidékfejlesztés, a környezetvédelem és a turizmus területén egyaránt tenni tudó és akaró összefogás megteremtése. Átfogó jellegű feladatnak tekintik, s így kiemelten kezelik az egységes „Szigetköz brand” megteremtését és a térségben élők „Szigetköz tudatának” fejlesztését, kiterjesztését
minden generációra. Rövid távú, már megvalósítás alatt lévő céljaik a csípőszúnyog biológiai úton való gyérítése, a túlzott turizmus által okozott környezeti terhelés csökkentése, hód kártételek enyhítése, továbbá a térségben élők környezettudatosságának elősegítése.